A cicabundában látható színek és minták lenyűgöző skáláját elsősorban a melanin határozza meg, egy speciális sejtek, a melanociták által termelt pigment. Ez a pigment döntő szerepet játszik nemcsak a cica bundájának árnyalatának megszabásában, hanem abban is, hogy befolyásolja azokat a bonyolult mintákat, amelyek minden macskát egyedivé tesznek. Annak megértése, hogy a melanin működése hogyan képes feltárni a macskagenetika változatos és gyönyörű világa mögött meghúzódó titkokat. A tömör feketétől és vöröstől a bonyolult cirmos jelölésekig és finom colorpoint mintákig a melanin a művész a cica bundájának vászon mögött.
A melanin megértése: A szín pigmentje
A melanin nem egyetlen pigment, hanem rokon pigmentek csoportja. A macskákban a melanin két fő típusa felelős a szőrszínért: az eumelanin és a feomelanin. Ez a két pigment a genetikai módosítókkal együtt hozza létre a cicáknál megfigyelhető színspektrumot.
- Eumelanin: Ez a pigment fekete és barna színeket hoz létre. Az eumelanin sűrűsége és eloszlása határozza meg a fekete vagy barna árnyalat intenzitását.
- Phaeomelanin: Ez a pigment felelős a vörös és sárga színekért. Az eumelaninhoz hasonlóan a feomelanin koncentrációja befolyásolja a vörös vagy sárga árnyalat mélységét és gazdagságát.
Eumelanin: Fekete és barna variációk
Az eumelanin hatása túlmutat az egyszerű feketén vagy barnán. Különféle genetikai tényezők módosíthatják az eumelanint, ami számos árnyalatot és intenzitást eredményez.
Az eumelanin expresszió változatai
- Fekete: Az eumelanin teljes kifejeződése gazdag, mélyfekete szőrt eredményez. Ez egy domináns tulajdonság, ami azt jelenti, hogy a fekete allélból csak egy példányra van szükség ahhoz, hogy egy cica fekete bundát mutasson.
- Csokoládé: Egy recesszív gén módosítja az eumelanint, hogy meleg, csokoládébarna színt adjon. Mindkét szülőnek hordoznia kell a csokoládégént, hogy egy cica kifejezze ezt a tulajdonságot.
- Fahéj: Egy másik recesszív gén tovább módosítja az eumelanint, ami világosabb, vörösesbarna színt eredményez, amelyet fahéjként ismerünk. Ez ritkább, mint a csokoládé, és megköveteli, hogy mindkét szülő hordozza a fahéj gént.
Phaeomelanin: Vörös és sárga árnyalatok
A phaeomelanin felelős a vörös és sárga meleg tónusáért a cica bundájában. A phaeomelanin expressziója a nemi kromoszómákhoz kapcsolódik, így ez egy nemhez kötött tulajdonság.
A vörös szexhez kötődő természete
A vörös (vagy narancs) gén az X kromoszómán található. Mivel a nőstényeknek két X kromoszómája (XX), a férfiaknak pedig egy X és egy Y kromoszómája (XY) van, a vörös szín öröklődési mintája nemenként eltérő.
- Nőstények (XX): A nőstények lehetnek vörösek, feketék vagy teknősbéka (vörös és fekete kombinációja). Ha egy nőstény egy X-kromoszómát örököl a vörös és egy a fekete génnel, akkor teknősbéka lesz.
- Hímek (XY): A hímek csak vörösek vagy feketék lehetnek. Mivel csak egy X-kromoszómájuk van, csak egy allélt örökölhetnek a vörös génhez. Egy hím cica nem lehet teknősbéka, hacsak nem rendelkezik szokatlan kromoszóma-elrendezéssel (XXY), ami ritka.
Az agouti gén: Cirmos minták leleplezése
Az agouti gén döntő szerepet játszik annak meghatározásában, hogy egy cica cirmos mintát vagy egyszínűt mutat-e. Az agouti gén szabályozza a melanin eloszlását a hajszálban.
Agouti vs. Non-Agouti
- Agouti (A): A domináns agouti allél lehetővé teszi a cirmos minták kifejezését. Minden hajszálon világos és sötét pigmentcsíkok találhatók, amelyek létrehozzák a jellegzetes cirmos jelöléseket.
- Nem agouti (a): A recesszív, nem agouti allél elnyomja az agouti gént, ami egyszínű színt eredményez. A hajszál egyenletesen pigmentált, elfedi az alatta lévő cirmos mintát.
A cirmos minták típusai
Amikor az agouti gén expresszálódik, több különböző cirmos mintázat alakulhat ki:
- Makréla cirmos: A test oldalain lefutó függőleges csíkok jellemzik, amelyek halcsontvázra emlékeztetnek.
- Klasszikus cirmos: Kavargó mintákat tartalmaz a test oldalain, amelyeket gyakran „bullseye” jelzéseknek neveznek.
- Foltos cirmos: A foltokat az egész testen jeleníti meg, amelyek lényegében törött makrélacsíkok.
- Ticked Tabby: Abesszin cirmos néven is ismert, ennek a mintának nincsenek külön csíkok vagy foltok a testen. Ehelyett minden szőrszál világos és sötét pigmenttel van bekötve, ami „pipált” megjelenést kölcsönöz.
A hígítási gén: a színek lágyítása
A hígítási gén az eumelanin és a feomelanin intenzitását egyaránt befolyásolja, lágyabb, pasztellszerű színeket eredményezve. Ez a gén hígítja a pigmentszemcséket, ami kevésbé koncentrált színkifejezést eredményez.
Híg vs nem híg
- Híg (d): A recesszív híg allél hígítja a feketét kékre (szürkére), a csokoládét lilára (levendula), a vöröset pedig a krémre. Mindkét szülőnek hordoznia kell a hígított gént, hogy a cica hígított színeket fejezzen ki.
- Nem hígított (D): A domináns nem híg allél lehetővé teszi a pigment teljes kifejeződését, ami a standard fekete, csokoládé és vörös színeket eredményezi.
Colorpoint minták: Hőmérséklet-érzékeny pigmentáció
A sziámi és himalájai fajtákban látható színpontos minták egy hőmérséklet-érzékeny allél eredménye, amely befolyásolja a melanintermelést. Ez az allél csak a test hűvösebb részein, például a pontokon (fül, arc, mancsok és farok) teszi lehetővé a pigment kialakulását.
Hogyan működik a Colorpoint
A colorpoint macskákban a melanintermelésért felelős enzim normál testhőmérsékleten inaktív. A hűvösebb területeken azonban az enzim aktívvá válik, ami pigmentációt eredményez. Ez létrehozza a jellegzetes kontrasztot a sápadt test és a sötétebb pontok között.
Változatok a Colorpoint színekben
A pontok színe a mögöttes genotípustól függően változhat. A gyakori színpontos színek a következők:
- Tömítési pont: Sötétbarna vagy fekete pontok.
- Kék pont: Szürke pontok.
- Csokoládépont: Csokoládébarna pontok.
- Lila pont: Lila (levendula) pontok.
- Piros pont: Piros pontok.
- Krémpont: Krémpontok.
Egyéb módosító gének: További összetettség
A fent tárgyalt főbb gének mellett számos más módosító gén is befolyásolhatja a cica szőrszínét. Ezek a gének befolyásolhatják a pigment eloszlását, a szőr hosszát és a szőrzet szerkezetét.
Példák a gének módosítására
- White Spotting Gene (S): Ez a gén határozza meg a cica fehér szőrének mennyiségét. A domináns allél (S) fehér foltosodást, míg a recesszív allél(ok) egyszínűt eredményez.
- Inhibitor gén (I): Ez a gén gátolja a pigment képződését a hajszál tövében, ami ezüstös vagy füstös megjelenést eredményez.
- Hosszú szőr gén (l): Ez a recesszív gén határozza meg, hogy egy cica hosszú vagy rövid szőrű-e. Mindkét szülőnek hordoznia kell a hosszú szőr gént, hogy egy cica hosszú szőrű legyen.
Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK)
Mi az a melanin, és miért fontos a cica szőrszínéhez?
A melanin egy olyan pigmentcsoport, amely a cica bundájának színéért felelős. Két fő típusa, az eumelanin (fekete és barna) és a phaeomelanin (piros és sárga) határozza meg a szőrzet árnyalatát és mintázatait. Ezeknek a pigmenteknek az eloszlása és koncentrációja, valamint más genetikai faktorok hozzák létre a cicákban látható sokszínű szín- és jelölési skálát.
Hogyan befolyásolja az agouti gén a cicák cirmos mintáit?
Az agouti gén szabályozza a cirmos mintázatok expresszióját. A domináns agouti allél (A) lehetővé teszi a cirmos macskákra jellemző sávos szőrszálakat, míg a recesszív nem agouti allél (a) elnyomja ezt a sávosodást, ami egyszínű színt eredményez. Az agouti gén különböző változatai makréla, klasszikus, foltos és kipipált cirmos mintázatokhoz vezetnek.
Mi a szerepe a hígító génnek a cica szőrszínében?
A hígító gén lágyítja a melanin intenzitását, így pasztellszerű színeket eredményez. A recesszív híg allél (d) a feketét kékre (szürkére), a csokoládét lilává (levendula), a vöröset pedig krémmé hígítja. Mindkét szülőnek hordoznia kell a hígított gént ahhoz, hogy egy cica kifejezze ezeket a hígított színeket.
Hogyan alakulnak ki a színpontos minták az olyan cicákban, mint a sziámi macskák?
A színpontos mintázatokat egy hőmérséklet-érzékeny allél okozza, amely befolyásolja a melanintermelést. A melanintermelésért felelős enzim normál testhőmérsékleten inaktív, de a test hűvösebb részein, például a fülekben, az arcban, a mancsokban és a farokban aktívvá válik. Ennek eredménye a jellegzetes sötét pontok és sápadt test olyan fajtáknál, mint a sziámi és a himalájai macskák.
Miért mindig nőstények a teknősbékahéjú macskák?
A vörös (vagy narancs) gén az X kromoszómán található. A nőstényeknek két X-kromoszómájuk (XX) van, lehetővé téve számukra, hogy vöröset és feketét is expresszáljanak, ami teknősbékahéj-mintázatot eredményez, ha egy X-kromoszómát örökölnek a vörös génnel és egyet a fekete génnel. A hímeknek egy X és egy Y kromoszómája (XY) van, tehát csak vörös vagy fekete lehet. A hím csak akkor lehet teknősbéka, ha szokatlan kromoszóma-elrendezéssel (XXY) rendelkezik, ami ritka.
